1944-ben, egy késő nyári éjszakán a tizenkilenc éves apám egy vonaton Stockholmba tartott, hogy megkezdje tanulmányait a műszaki egyetemen. A kalauz kíváncsi lett erre a szemlátomást nem svéd fiatalemberre, és megkérdezte tőle, hogy hova valósi és miért jött Svédországba. Apám elmondta a kalauznak, hogy egy norvégiai náci haláltáborból szökött meg és most lehetősége nyílt tanulni. Amikor apám leszállni készült a vonatról, a kalauz odament hozzá, és átadott neki kilencven koronát, amit az utasoktól gyűjtött össze afféle kezdőtőkének. Egy egyszerű, szolidáris cselekedet 1944-ben.

Nem is álmodtam róla, csak tanultam, hogy nagyon messze van a paradicsom, ami mindenkinek a végleges otthona. Csak a szerencsések mentek, mennek és fognak menni oda. Csak kevés embernek van engedélye ott lenni. Barátom, te nekem kedves vagy, és remélem, te is oda kerülsz. Azt nem mondtam, hogy ez az égi paradicsom. És én lettem az egyik a szerencsések közül. Itt láttam magamat a paradicsomban. Hogy kerültem ide? Az Isten hozott engemet. Egészen zöld, mint a dzsungel, és szép emberek vannak benne. Az emberek olyan nyelven beszélnek, mint az etióp, ennek sincs rokona Európában. Nem indoeurópai nyelv ez, hanem finnugor. A paradicsom gyönyörű nyelve gyönyörű emberek szájából. Ezek az emberek békességben élnek, ügyelnek a tisztaságra. Nagyon büszke vagyok rájuk.

Mióta bevándorolt mongol családokkal vagyok kapcsolatban Magyarországon, rájöttem, hogy szakácsművészetük elengedhetetlen része a mongolok hagyományos étele, a MANTI. Alig találhatunk itt olyan családot, ahol ne lenne egy adag MANTI, ami a mélyhűtőben várakozik arra, hogy elővegyék. Hogyha még egyetlen mongol barátod sincsen, most elolvashatod a tradicionális receptet magyar hozzávalókkal.

Bian Shu Xian még nem volt 18 éves, mikor úgy döntött, hogy a Pekingi Idegen Nyelvek Egyetemére jelentkezett. A magyar szak választása nem az ő döntése volt. Akkor még szinte semmit sem tudott Magyarországról. Azóta eltelt négy év, mikor a magyar nyelv és a Magyarországhoz fűződő ismeretek megszerzése mindennapjai szerves részévé vált.

A harmincas éveiben járó Lan Mei Lit egy barátnőm mutatta be nekem. Tavaly találkoztunk a Sanghaji Filharmonikusok budapesti koncertjén. Mei Li zenész. Most Svájcban él, de gyakran jön vissza Budapestre, ahol zenei tanulmányait végezte.

Magyarországon élő orosz családként az orosz tradíciókat és szokásokat ötvözzük a magyar környezettel. Az egyik legkedveltebb nyalánkság a hagyományos orosz palacsinta, melyet kefírrel készítünk, és otthon úgy nevezzük, hogy palacsinta kis buborékokkal.

Úgy tűnik, a budapesti brazil közösség nagyon is tudatában van az integráció jelentőségének.

Nyilvánvalóan ez a felismerés vezetett az első Brazil Hét megrendezéséhez, amely az ország függetlenné válásának évfordulójához igazítva, 2011. szeptember 11-ei kezdettel zajlott Budapesten.