Az Osztrák-Magyar Monarchiának több ezer bosnyák katonája volt, akik vitézül harcoltak a Nagy Háborúban.

A Birodalom felbomlott.

Lássuk milyen emlékek maradtak Ausztriában és Magyarországon a bosnyák katonáinkról.

Ausztriában:

Utcanév Grazban, „Zweierbosniakengasse”, azaz a Kettesbosnyákok utcája. Ez egy kis zsákutca Graz 16. kerületében, nem messze van innen ugyanis a volt Gablenz kaszárnya, ahol a Cs. és Kir. 2. B.i.H. gyalogezred három zászlóalja állomásozott. Ezt a gyalogezredet békeidőben a grazi munkás szocialista tüntetés leverésére is használták.[1] A legdicsőbb haditetteiket az olasz fronton hajtották végre, de tagjait szinte minden harctéren bevetették. Több később híressé vált osztrák tisztjük is volt.[2]

 Emléktáblák: Bécsben, az „Egyesbosnyákok”[3] elesett tagjainak 1929-ben állított emléktáblát a „Kameradschaftbund der Einserbosniaken”[4] nevű szervezet. Az emléktábla a Heeresgeschichtlichen Museumban található, a bejárati csarnok melletti jobboldali lépcsőfeljárónál.

Grazban, a belvárosban, a Barmherzigen templomban, -mely régen a katonák számára kialakított templom volt- a belső részében van egy emléktábla a Cs. és Kir. 2. B.i.H. gyalogezred és a vele katonabajtársi közösségben harcolt Cs. 27. gyalogezred közös Monte Meletta (1917. Június 7.) küzdelmének emlékére.

Egy osztrák péksütemény neve is a bosnyák katonáinkra utal: a bécsi „Bosniaken” nevű magvas zsemleféle.[5] A pékség üzletének tulajdonosa a kérdésre, hogy miért nevezi ezt „Bosniaken-nek”, azt válaszolta, hogy még a nagyapja sütötte ezt az árut ily néven, s ő megtartotta ezt a név tradíciót.

http://www.samskitchen.at/wp-content/uploads/2013/10/Foto.jpg

Katonai temetők, melyből egyet ki kell emelnem: a Graztól kb. 20 km-re lévő Lebring EVH-s katonai temetőt. Ez nem egyszerűen hősi temető, mivel több országból származó hadifogoly teste is itt van elföldelve.[6] A legtöbb itt eltemetett katona viszont a Cs. és Kir. 2. B.i.H. gyalogezred tagja volt. A központi helyen egy nagy kereszt, s két oldalán az elhunytak névsorait tartalmazó táblák vannak. Külön emlékművei vannak a katolikus, az ortodox és a muszlim katonák számára felállítva. A muszlim katonák márványtábláján német és szerb-horvát nyelven szöveg található.[7] Az emlékmű alján egy Korán aya idézet található: 2:154.[8] E márvány emlék mögött egy bronzfej, fezzel a fején lett felállítva.  Emlék Pavo Jusuf-Ibruljevicnek, aki a mentora volt sok éven keresztül a Melettai megemlékezéseknek.[9] Az itt eltemetett muszlim bosnyák katonák száma 850 fő. A muszlim katonák fejfája egy faoszlop, a tetején egy fából faragott fezzel. Az elhunytak nevei fel vannak tüntetve egy bronztáblán, haláluk időpontjával, felette az egységük nevével-bh.I.R.2, valamint legfelül a rendfokozatukkal.  A temetőt felújította és gondozza az Ausztriai Fekete Kereszt Egylet.

 Katonai induló: „Die Bosniaken kommen!” Azaz a bosnyákok jönnek címmel Eduard Wagnes szerzeménye, melyet 1895-ben komponált.

Bécsben, a Hadtörténeti Intézetben több ezer akta található a boszniai katonák harcairól.

Magyarország:

Budapest. Utcanévtáblák: Bosnyák tér, Bosnyák utca, Bosnyák köz. Mindegyik Zuglóban, azaz Budapest 14. kerületében található. Az elnevezéseik nem véletlenek.

 Hősi temetők. Magyarországon több ezer bosznia-hercegovinai EVH-s katona van eltemetve, 24 temető külön Nagy Háborús parcelláiban. A leghíresebb, s csak boszniai katonák holttesteit őrző temető Baranya megyében, Nagyharsány községben található. Maga a temető a helyi községi temető fölött, a hegyoldalban található. E hősök hamvait a környékbeli hősi temetőkből exhumálták, majd e temetőben helyezték őket végső nyugalomba.[10] A bejárat kapuja impozáns, a bosnyák liliom jelkép díszíti, a felírata pedig: „A Hazáért”. Itt a B.i.H. tábori vadász zászlóaljaiban szolgált elesett hőseink hamvai nyugszanak. Megemlítem még az itt található 3 díszes fezes, kőből faragott díszsírokat, melyek valószínűleg tisztek végső nyughelyei, de neveket nem lehet rajtuk találni. A muszlim vallású katonák sírkövén, a nevet és haláluk napját tartalmazó tábla fölött kőből formázott fez található, míg a horvát elesettek fejfája kereszt alakú. Nagyjából a HM két éve újította fel e sírkertet. Jelenleg folyik az EVH-s katonák sírjainak rendszerezése a Hadisírgondozóban, mert sokszor a nyilvántartásban nem helyesen szerepelnek az adatok, vagy időközben a sírokat szüntették meg.[11]

 A két említett országon kívül katonai temetők sora van még Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában is, ahol bosnyák katonák vannak eltemetve, mint a K.u.K. katonái.

Megemlítem még a Szlovéniában, Bovecben található emlékművet, mely egy szoborcsoport, s a csoport egy császárvadász és egy figyelő fezes bosnyák katona szobrából áll.[12] Ez egy szintén EVH-s temető központi helyén van, ahol a Cs. és Kir. 4. B.i.H. gyalogezred katonái harcoltak a Monarchia más egységeivel együtt. Itt is találhatunk hadifogoly sírokat, de találtam több magyar katonasírt is. A temető a hegyoldalban található, nem messze folyik az Isonzó folyó. Nagyjából 400 boszniai katona nyugszik itt.

Olaszországban, Gorizia határvároskában találhatjuk a „Posso del Bosniako” közterület táblát, mely szintén az itt harcolt boszniai katonákra utal.

Több könyv is említi a hős bosnyák katonákat, mind Magyarországon, mind Ausztriában.

Bolek Zoltán, történész,

Debreceni Egyetem, Történelmi Intézet, PhD hallgató

[1] A bécsi és a grazi un. éhség, vagy kenyér lázadásokban.

[2] Pl. Adolf Scharf, későbbi osztrák köztársasági elnök (1957-1961 között)

[3] Bécsben volt a laktanyája a Cs. és Kir. B.i.H. 1 sz. gyalogezrednek

[4] Az „Egyes Bosnyákok Bajtársi Szövetsége” 

[5] Backerei, Bécs, IX. kerület, Lustkandgasse

[6] Olasz, román, orosz és szerb

[7] „Zur Erinerung an die Tapferen Bosniaken die im Ersten Weltkrieg das Gemeinsam Österreische Vaterland bis zum Letzten Tag Heldenmütig verteidicten.”

[8] „Ne mondjátok azokról, akik megölettek Allah Útján, hogy halottak! Ellenkezőleg, élők [ők], de ti nem tudjátok. „ A sehidekről-harcban elesett mártírokról- szóló Korán aya (A Bakkara-Tehén szúra. A leghosszabb Korán vers, a Fatiha, azaz a Megnyitó után következik.) Általában a harcban elesett muszlimok sírköveire is felvésik.

[9] Az Isonzói Front egyik hadszíntere, ahol a Cs. és Kir. B.i.H. 2. sz. gyalogezrede harcolt (Garnizonjuk Grazban volt.)

[10] De maradtak még bosnyák katonasírok Mohácson, Siklóson két temetőben és Harkányban is.

[11] A legborzasztóbb példa erre az ötvenes években a Kozma utcai bosnyák katonai parcella bedózerolása.

[12] Az emlékmű alkotója a prágai Ladislav Kofranek volt.