Szerző: Bolek Zoltán
Gül Baba türbéje (Wikimedia)
Magyarországon nem idegenek a muszlim sírok, a régészek az Árpád kori ilyen jellegű temetkezési helyeket és módozatot padmalyos síroknak nevezi. Ilyen temetkezési helyeket találhatunk idehaza többek között Szabolcs, Hajdúböszörmény, Orosháza környékén, mely azt bizonyítja, hogy a Tatárjárás előtt ezek a helységek a hazai iszlám bázisai voltak.[1]
A régészeti leleteket, miszerint muszlim kisebbség élt a Magyar Királyság területén, alátámasztják a korabeli okiratok is.[2] A Hódoltságból is megmaradt több temetkezési hely, a legismertebbek türbe néven emlékeztetnek rá, hogy Magyarország középső része az Oszmán Birodalom határvidékébe illeszkedett bele. A két türbe: Idrisz Baba türbéje Pécsen, valamint a nemrég felújított Gül Baba türbéje. De nemrég találták meg Szulejmán szultán belső részeit tartalmazó temetkezési helyét Turbék közelében a régészeink. De Budán, az Erzsébet hídtól nem messze, Tabánban találhatunk régi oszmán turbános sírköveket, ilyenek fogadnak minket Pécsett, a Jakovali Hasszán dzsámi mögötti kertben is. A Budai Várban emléktábla, egyfajta sírhely jelzi az utolsó budai pasa, Abdi Abdulrahman Arnaut elestének helyét.
Velencében, a református temetőben temették el Vámbéry Ármin üzbég-tatár szolgáját, kísérőjét, Molla Szádikot. 1892-ben muszlim szertartással és katonai tiszteletadással.[3]
A budapesti Kozma utcai Újköztemető egy parcellájában 1919-től temetkeznek a budapesti muszlimok. 1919. április 15.-én hunyt el Hadidse Hanum Úrhölgy és férje, Nadim Bey török őrnagy, az Első Világháborús török katonai misszió tagja. Hadidse Hanum (1894. 03. 12.-1919. 04. 05.), Kerim pasa, a híres plevnai hős lánya volt, akinek őse Szokollu Mehmed pasa, oszmán nagyvezír és Szulejmán szultán egyik lánya, Esmihán hercegnő frigyéből fogant.[4] Kerim pasa 1877-ben hosszú ideig tartóztatta fel a támadó orosz intervenciós seregeket Plevnánál, s csak azért kellett vissza vonulnia, mivel járvány tizedelte meg a támadóknál sokkal kisebb seregét, és komoly lőszerhiánnyal is küzdött. Hadidse Hanum tehát egy Oszmán hercegnő, igen nemes ősökkel. E parcellában nyugszik többek között egy török konzul is, valamint Durics Hilmi Husszein, budai főmufti, aki őrnagyként szerelt le a Nagy Háborúból, s 1931-ben vezetésével alakult meg a modern Magyarország első iszlám egyházi közössége.[5]
A budapesti és környékében állomásozó elhunyt bosnyák katonákat szintén ebben a temetőben helyezték végső nyugalomra, kivétel talán Pilisvörösvár, ahol több Boszniából származó halottat is eltemettek, azonban ezek a sírok mára már nem léteznek, helyükön óvoda épült, s a helyi hatóságok sem tudják, hogy hová temették el őket később. Ezek a katonák betegségekben és sebesülésekbe haltak bele, ma Magyarországon 24 temetőben nyugszanak, általában együtt más első Világháborús hősökkel. Külön temetőjük Nagyharsányban van. A bosznia-hercegovinai elesett katonák temetési helyeit, neveiket az Országos Hadisírgondozó Intézet tartja nyilván. Az Első Világháborúban, a galíciai fronton elesett török elesettek egy részét is ebben a temetőben helyezték végső nyugalomra, az emlékoszlop mellé 2001-ben díszkaput is állítottak a holtak emlékére, valamint az emlékoszlop mellett két oldalról magyar és török zászlót lenget a szél. A galíciai harcokról egy 2015-ben megjelent könyvemben részletesen írtam.[6] A két temető között áll a már bezárt krematórium, ormótlan téglakéményével.
[1] http://magyariszlam.hu/mikmagyar/articles.php?article_id=13
[2] Gesta Hungarorum, Aranybulla, Szt. László és Könyves Kálmán törvényei, Bizánci források, stb.
[3] https://www.velencei-to.hu/Molla-Szadik-siremleke?fbclid=IwAR0tAOTMKgKpb25Knc62oDbR1hubxLDH-AHThk-shvkgQxLcon6xma-6nDo
[4] Saját kutatások
[5] http://magyariszlam.hu/mikmagyar/articles.php?article_id=16
[6] Az Ottomán Birodalom, XIX-XX. század,(Magyar Iszlám Közösség, 2015) ISBN 978-963-89967-6-3
