Perspektívák Facebookon

Perspektívák

Ahány kultúra - annyi nézőpont.

Török emlékek Budapesten I.

Magyarok és törökök kapcsolata hosszú évszázadokra nyúlik vissza. A viszony nem mindig volt felhőtlen: az 1300-as évek közepétől kezdve szinte állandó hadiállapot állt fenn a két birodalom között. Ezt tetézte be a „150 évnyi” megszállás, melynek következtében közvetlen betekintést nyerhettünk – vagyis az akkor élők, ha nem mi – a török kultúrába. A hosszú együttélés ellenére, az ország felszabadítása, aztán az ezt követő újabb és újabb „felszabadulások” és háborúk, építkezések, tűzvészek következtében a 21. századra kevés, ám annál jelentősebb emlékünk maradt ebből a korból: az egri minaret, a pécsi dzsámi, és a budai vár falain végzett erődítések, illetve a világhírű fürdők hirdetik a birodalom hajdani nagyságát. Számunkra az utóbbiak nem csak a turisztikai bevételek miatt értékesek, érdekesek - kulturális szempontból is. Az emlékek, feliratok, a  tisztálkodás iránt táplált szenvedély az iszlám kultúra mélyebb rétegeibe enged bepillantást. Kezdjünk hát fürdés szerepének a tisztázásával.

(thebathtubdiva.com, illusztráció)


A fürdőzés története

 

Élelem nélkül hetekig, vagy akár egy hónapig is életben marad az ember, a dehidratáció, vagy kiszáradás azonban néhány nap alatt a szomjazó halálát okozhatja – a vízellátás biztosítása tehát alapvető szükséglete volt minden közösségnek, minden civilizációnak, legyenek bármilyen koraiak is. Az Indus-völgy kisebb része ma India, nagyobb része Pakisztán területéhez tartozik. A két ország feszült viszonya is megnehezíti a határvidék történelmi leleteinek feltárását. Pedig értékes anyagokat rejt a föld: a terület fénykorát az I.e. 2500 – I. e. 1700-as években élhette[1]. A "helyiek" élen jártak a közművesítésben, fejlett infrastruktúrát építettek ki, a szennyvíz elvezetésében is jeleskedtek, a leletek tanúsága szerint elsők a közös hálózatra kapcsolt, vízöblítéses tolalettjeikkel a mezőnyben. Településeik a fürdőszobákkal, szennyvízcsatornákkal, szemétgyűjtőkkel a mai higiéniai igényeket idézik. Szindh tartományban, Móhan Dzsódaró[2] (Mohendzsódáró) romjai között az ókori világ első fürdőjének a maradványait is megtalálták: a medence közel 12 méter hosszú, 7 méter széles és 2,4 méter mély lehetett, alját és oldalát kátránnyal szigetelték, öltözőket is csatoltak hozzá. Rendeltetése nem tisztázott, közfürdőként ugyanúgy funkcionálhatott, mint rituális alámerítkező helyként[3].

A művész elképzelése a Nagyfürdőről (BBC)

Mikor a testhőmérséklet az átlagos 36-37 °C-ot meghaladja, lázról beszélünk, fürdő hőfok esetén pedig termálról. A görög thérmē (θέρμη), vagy thermos (θερμός) szó, jelentése forró, meleg, innen ered az elnevezés. És nem csak ez, hanem egyesek szerint maga a nyilvános, közösségi fürdőzés kultúrája is az ókori görögöktől. A Gymnasiumokban végzett alapos testmozgást mindig fürdőzés követte, nem feltétlen meleg vizes, és társalgás, intellektuális kikapcsolódás, és olajos, illatszeres dörzsölés is. Spártában kezdetleges gőzfürdőkben „áldoztak” Aszklépiosz és Épióné lányának, Hügeiának[4] - lásd higiénia. A legkorábbi nyomok a knósszoszi palotakomplexumba vezetnek, valamint Szantorinire, ahol az I.e. 2. évezred közepén készült alabástrom kádakat is találtak.  A tudósítások szerint már a homéroszi kor hősei is előszeretettel áztatták magukat folyókban, és dézsákban, különleges fürdőkádakban[5], és ez így folyt a római időkben is.

Mosakodó atléták (mlahanas.de)

Tévesen a spa fogalmat, vagy kifejezést hozzájuk, a „sanitas per aquam”, vagy „sallus per aquam” mondáshoz kötik, holott a belgiumi Spa városához kéne, melyet a latinok Aquae Spadanae-nek kereszteltek, a vallonok pedig a városban 1326-ban felfedezett gyógyító vizet hívták espa-nak, vagyis forrásnak. Annál is inkább, mert a „közmondást” feltehetően a 20. században alkották meg, hogy illeszkedjen a pszeudo-betűszóhoz.[6] A rómaiak tehát folytatták a hagyományokat, a Birodalom terjeszkedésével pedig az egész mediterrán térségben, Afrikában, a Közel-Keleten, sőt, még az északabbi provinciákban is meghonosították, népszerűvé tették a fürdőkultúrát. A fejlett vízvezeték-rendszernek, az akvaduktoknak köszönhetően nem csak a földekre jutott a vízből, hanem kényelmi célokra, a fürdőkbe is. Ezek a fürdők minden római előtt nyitva álltak, és különféle szolgáltatásokat kínáltak, mint az izzasztó kúra, masszázs, stb. – egy teljes „kezelés” például egyre melegebb vizű fürdőkből (frigidarium, hideg fürdő, tepidarium, meleg fürdő, és caldarium[7], forró fürdő), olajozásból, és a bőr megkaparásából állt.  A fürdőházakban, vagy mellettük sportlétesítményeket építettek, de gyakran könyvtárak, olvasótermek, butikok, parfüm árusító standok is helyet kaptak.


Egy római fürdő felépítése (crystalinks.com)

A teológiai, theogóniai értelmezésekben egy húron pendültek a görögökkel, az istenek ajándékának, szent helyeknek tartották a földből feltörő forrásokat, forró helyeket, gyógyító erőket tulajdonítottak nekik – ráhibáztak, a meleg vizes források gyakran oldott ásványi sókat tartalmaznak, melyeknek kimutatható egészségügyi hatása van. A Közel-Keleten másféle rituális, vallásos igényt tápláltak irántuk. A mikve például a zsidók számára előírt, rituális fürdésre, testi, lelki megtisztulásra kialakított hely. Az ortodox zsidók szerint a nőknek a „havi ciklusokat” követően kell a vízben megtisztulniuk, hogy készek legyenek a házas életre, a férfiaknak az engesztelő nap előtt, a betérőknek, illetve az újonnan vásárolt konyhai eszközöknek is merítkezniük kell a medencében – ennek paramétereit szigorú szabályok rögzítik, vize nem lehet állott, tó nem alkalmas erre, folyó már igen. A Kazinczy utcában, Budapest egyetlen rituális fürdőjében például a tetőről összegyűjtött esővizet, és forrásvizet használnak[8] - a fürdőn egy haszid vízvezeték szerelő dolgozott, aki szombatra haza repült a családjához New Yorkba, és 1000 liter kóser vörösbor elhasználásával szentelték fel. 

A Kazinczy utcai mikve (zsido.com)

Az alámerítkezés, bemerítés rítusa a kereszténységben is megjelenik: Keresztelő Szent János a Jordán vizében keresztelte a híveket, Jézust is, és a keresztelőkkor a gyerek homlokán elhelyezett szent víz is ebben gyökeredzik. A zsidó és keresztény hittel közös tőről fakadó iszlámban is kiemelkedő fontosságú a fürdés. Minden hithű muzulmánnak követnie kell az öt legfontosabb parancsolatot, a második oszlop ezek közül a szalát, vagyis a napi öt kötelező ima. A Próféta azt mondta, a tisztálkodás, a tisztaság az ima első feltétele[9], Allah egyértelműen nyilatkozik a tisztaságról: „Allah szereti azokat, akik készek a megbánásra és szereti azokat, akik megtisztulnak”[10]. A hívőknek tehát ima előtt meg kell tisztulniuk. Ennek két formája ismert, az alaposabb, teljes testet érintő ghuszl, és az arcot, a kezeket, és a lábat érintő wudu. Egy érvényes mosakodással akármennyi imát végezhet az ember[11], a wudu megújítása mégis ajánlott minden alkalommal, mert óhatatlanul is megsértheti azt. Komolyabb fürdésre például a menstruációs periódus végén, házasélet gyakorlását követően, vagy a halál beálltát követő rövid időn belül van szükség, és a pénteki ima, vagy Mekka látogatása előtt ajánlott. Ezért a mecsetek környékén szinte mindenfelé a világban kutakat, vagy fürdőket emeltek, ahol a hívek megtisztulhattak a világi mocsoktól. Az iszlám terjesztéséért a középkorban leginkább az Oszmán Birodalom tette a legtöbbet, az általuk meghódított területeken mecsetek, minaretek, és fürdőhelyek sokasága épült, így a budai vilajet központjául szolgáló Budán. De honnan is „jöttek” ezek a törökök? A következő részből kiderül!

 

 Ghuszl how-to (Youtube)

 

Források

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Indus-v%C3%B6lgyi_civiliz%C3%A1ci%C3%B3
[2] „Valódi” neve ismeretlen, a szomszédok hivatkoztak rá így - https://en.wikipedia.org/wiki/Mohenjo-daro
[3] https://en.wikipedia.org/wiki/Great_Bath,_Mohenjo-daro
[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BCgieia
[5] http://www.mlahanas.de/Greeks/LX/GreekBaths.html
[6] https://en.wikipedia.org/wiki/Spa#Origins_of_the_term
[7] https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_Roman_bathing
[8] http://www.maoih.hu/?page_id=76&lang=hu
[9] http://iszlam.com/hittan/tisztasag-az-iszlamban
[10] Korán 2:222
[11] http://iszlam.com/images/stories/iszlam/ingyen_letoltes/imadkozas.pdf

Címkék: budapest kultúra történelem török vallás iszlám fürdő 2015.11.09. 11:07

süti beállítások módosítása