Szerző: Bolek Zoltán

Gül Baba türbéje (Wikimedia)

Magyarországon nem idegenek a muszlim sírok, a régészek az Árpád kori ilyen jellegű temetkezési helyeket és módozatot padmalyos síroknak nevezi. Ilyen temetkezési helyeket találhatunk idehaza többek között Szabolcs, Hajdúböszörmény, Orosháza környékén, mely azt bizonyítja, hogy a Tatárjárás előtt ezek a helységek a hazai iszlám bázisai voltak.[1]

A XVII. század végére nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar függetlenség törekvések legnagyobb ellenfele a Habsburg abszolutizmus. Néhány év alatt az ellenségből baráttá lettek a törökök, sőt, hosszú távú támogatóvá a nagyhatalmak játszmájában. A vesztes szabadságharcok vezérei közül sokan leltek menedéket a Fényes Portán, egyesek meg is tértek, és aktívan közreműködtek az ország fejlesztésében.

(Rákóczi Rodostóban. Lizen-Mayer Sándor festménye, Wikipedia.org)

A karlócai békeszerződéssel Magyarország nagy részén véget ért az oszmán hódoltság, a szinte lakatlan Temesköz kivételével, majd később onnan is, kivonultak a török hadak. Aztán 1916-ban, hosszú idő elteltével, 217 éve először, ismét felbukkantak az ország távoli vidékein. Ám ezúttal az Osztrák-Magyar Monarchia és a Török Szultánság kart karba öltve, vállt vállnak vetve, kéz a kézben harcolt egymás oldalán az Antant hatalmak, pontosabban Orosz Birodalom ellen. 

(Török, német és osztrák tisztek Galíciában, Harp Mecmuasi, turkeyswar.com)

"A Rácfürdő a Gellért-hegy északnyugati lejtőjén, a város többi háza között fekszik. […] A forrás a Gellért-hegy északi sziklaoldalának tövéből ered, és rendkívül bő víztartalmú; 24 óra alatt 24,447 hektoliter vizet ad. Vizeinek hőmérséklete 43,4 °C." 

Amennyiben magunk is dzsinnek, maridok keresésére adnánk a fejünket, ne a Rác fürdőben kezdjük – jogi viták miatt jelenleg zárva tart. Ámbár lehetséges, hogy a korrupció, csúszások és a jelentős vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény, hűtlen kezelés[1] nem érdekli, érinti őket, és mindezek ellenére a csodásan felújított termekben szabadon vigadnak.

A fürdő 1945-ben (fortepan.hu)

Abból kifolyólag, hogy leginkább ezek az épületek maradtak fent, hajlamosak lehetnénk a fürdőkkel összekapcsolni a török kori emlékeket, hisz legalább annyi épült belőlük, mint dzsámiból és minaretből. Ezúttal róluk lesz szó.

A felemelkedést, és Buda elfoglalását követően a törökök nagyon hamar berendezkedtek a fővárosban - az ország egy részét addigra már rég az uralmuk alá hajtották, és a jelentősebb városokat elkezdték a saját képükre formálni: mecseteket, fürdőket, síremlékeket építettek, a korábbi épületet egy részét átalakították, lerombolták, vagy köveik egy részét újra felhasználták. Ebben a bejegyzésben a legkorábbi építészeti emlékek bemutatására tennék kísérletet.

Egy bektasi dervis halála (terebess.hu)

Elmerültünk már a török népek tengerében, a távoli Altáj hegységtől Anatóliáig vonultunk lóháton, egy idő után Allahhal az oldalunkon, és egy olyan férfiról kezdtünk beszélni, aki egy hatalmasra nőtt állam alapjait tette le - ő volt, Oszmán, akit a harcok heve edzett. Bátorságával megváltoztatta a világot. Létrehozta az Oszmán Birodalmat.