„Ha elolvassuk a három ábrahámi vallás szent könyveit, könnyen úgy tűnhet, hogy mind szélsőséges és veszélyes, ha szó szerint értelmezzük őket” – fogalmazott egy interjúban Doug Saunders újságíró, a The Myth of the Muslim Tide c. kötet szerzője. Az elmúlt másfél évtizedben az iszlámot gyakran érte az a vád, hogy a gyűlölet és az erőszak vallása, mert a nyugatot megrázó több terrortámadás elkövetői vallási fundamentalista csoportokhoz kötődtek és nem egyszer vérengző ámokfutásaik során is iszlám jelszavakat skandáltak. Annak ellenére is teret tudott nyerni a nézet a világvallásról, hogy az ilyen támadások után muszlim vezetők és civilek rendszeresen elhatárolódnak az erőszakos cselekményektől a nyilvánosság előtt. A muszlim közösségek képviselői gyakran hangsúlyozzák, hogy a terroristák felületesen ismerik a vallást és a szélsőséges nézeteik igazolásához kiragadják a Korán egyes mondatait a szövegkörnyezetükből és történelmi összefüggéseikből.

Kell egy örökkévalóságnyi együttlét – Marky Ramone és csapata a délutáni napsütésben, avagy: A villámháború végén pedig egyre nagyobb és egyre csúnyább dolgokat hordott a képünkbe a szél (A Nagy Sziget-blog újraértelmezése, 2. rész)

 „Valaki, valahol eldöntötte, hogy én leszek a csütörtök. Rendben, de leszögezem: már hétfőn is tudok csütörtököt mondani (sőt, szeretek is!). A péntek Robinson óta amúgy is foglalt. A sikerorientált világ csütörtöki szemlélője mindazonáltal nem szenved önbizalomhiányban. (Bár lehet, az illendőség megkívánná.) Ahogy Hófehérke Kuka nélkül csak ötölne-hatolna, úgy a hét csak tünetileg hatna csütörtök híján. Hófehérke hét legénye közül egyik sem mellőzhető, mert akkor nem csak a történet más, hanem a tanulsága is. Kuka, aki nevében hordozza jelenét, jövőképet is sejtet. Mégis, a banda többi hasonlóan szánalmas tagjával összeállva egészen más jelentéssel bír, mintha csak egyedül róla volna szó. A külön-külön tökkelütött bányászok mesebrigáddá érnek össze, mert képesek a mellérendelt életre. Elesettek, de nem elveszettek. A csatatér pedig nem szükségszerűen téves, mert a csata máshol van. Maradt viszont a tér, melyet a naplóíró így-úgy kitölt. Pl. törpékkel, akik birokra kelnek ugyan bármikor, de sohasem csatáznak. A győzni akarás korában avíttasok, mint a naplóírók.” (Kalapáti Ferenc)

 Ha ezt a logót látod, tudhatod, hogy rossz helyen már nem lehetsz… Minden más pedig ízlés és igény szerint adagolható…

A nagyszínpados főműsoridő nem a Szentírás, a belépőjegy megvásárlása pedig senkit sem kötelez arra, hogy ott csápoljon minden este (A Nagy Sziget-blog újraértelmezése, 1. rész)

 „Többre becsülöm annak kifejezését, hogy nincs mit kifejezni, nincs mivel és nincs miből kifejezni, hogy nem létezik a kifejezés ereje, a kifejezés vágya, csak a kifejezés kötelessége.” (Samuel Beckett)

Kétségtelen, hogy nem az idei volt minden idők legjobb VOLT-ja, mégis egy kiváló, nagyszerű fesztiválnak lehettünk a részesei június 28-a és július 3-a között a Lővér-kempingben, ahonnan elégedetten tértünk haza végül. Voltak a programban gyengébb napok is, amikor legfeljebb csak egy fellépő miatt mentünk ki a nagyszínpadok elé, de volt olyan is, hogy az egész napot ott töltöttük, és semmiképp sem mozdultunk volna el onnan, miután sikerült megfelelő helyet találnunk, ahonnan minden fontos koncertre zavartalan rálátásunk nyílt, akármekkorára duzzadt is a tömeg. Az előbbiekről, vagyis a gyengébb napokról én túl sokat nem akarok itt regélni, az utóbbiakról viszont annál is többet…

A XVII. század végére nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar függetlenség törekvések legnagyobb ellenfele a Habsburg abszolutizmus. Néhány év alatt az ellenségből baráttá lettek a törökök, sőt, hosszú távú támogatóvá a nagyhatalmak játszmájában. A vesztes szabadságharcok vezérei közül sokan leltek menedéket a Fényes Portán, egyesek meg is tértek, és aktívan közreműködtek az ország fejlesztésében.

(Rákóczi Rodostóban. Lizen-Mayer Sándor festménye, Wikipedia.org)

A karlócai békeszerződéssel Magyarország nagy részén véget ért az oszmán hódoltság, a szinte lakatlan Temesköz kivételével, majd később onnan is, kivonultak a török hadak. Aztán 1916-ban, hosszú idő elteltével, 217 éve először, ismét felbukkantak az ország távoli vidékein. Ám ezúttal az Osztrák-Magyar Monarchia és a Török Szultánság kart karba öltve, vállt vállnak vetve, kéz a kézben harcolt egymás oldalán az Antant hatalmak, pontosabban Orosz Birodalom ellen. 

(Török, német és osztrák tisztek Galíciában, Harp Mecmuasi, turkeyswar.com)

(Sírkövek a muszlim parcellából, budapestcity.org)

Bizonyos értelmezők szerint a halál nem az éltet végét jelenti. Csak egy másik ösvény, amire mindenki rálép, vagy egy új élet kezdete. A keresztényeknél is csak az evilági élet ér véget vele, és sok esetben az, hogy mi vár ránk, a cselekedeteinktől függ. A hívő muszlimok is úgy gondolják, hogy a rossz dolgok rosszakat eredményeznek, a jók, a kötelességek teljesítése, az előírások betartása, a tisztességes élet pedig megérdemelt jutalmat, és megnyugvást Allah oldalán. Az, hogy a lélekkel mi történik, csak feltételezhető a szúrákból, leírásokból, viszont a test gondozásáról biztos tapasztalataink lehetnek - a továbbiakban erről, a temetés körülményeiről, folyamatáról olvashatunk.