Őrségváltás történt tavaly az év végén a délvidéki Létünk című tudományos folyóirat élén, ami már csak azért is figyelemre méltó dolog, mert ez a vajdasági magyarság egyetlen ilyen jellegű kiadványa, ezért hát kiemelten fontos és érzékeny téma. Bence Erika egyetemi tanár két mandátumon át, kilenc esztendeig vezette a lap munkáját, így hát ha valaki, akkor ő igazán tudja, tudhatja, milyen helyzetben, milyen körülmények között működhet egy ilyen periodika kisebbségi léthelyzetben. A kisebbségek nyelvén megjelenő tudományos igényű lap, akármilyen minőségi legyen is, nem számíthat arra, hogy az adott ország minisztériumi besorolásában megkapja a vezető tudományos folyóirat minősítést, de a szakembereknek még így is hozhat úgynevezett kompetenciapontokat – mondta lapunknak Bence Erika. A vele készült interjúnkban áttekintettük a Létünk elmúlt időszakát, aminek elkerülhetetlen része az is, hogyan változott a lap körül a hangulat, illetve a hivatalos szervek viszonyulása. Mint kiderült, a folyóirat vezetőjének sokszor a legközvetlenebb szakmai kapcsolatait is be kell építenie a folyóirat működésébe.
A cikk folytatódik »Az egyik szakmai együttműködés ablakot nyit a másikra, avagy tudományos folyóiratok a kisebbségi magyar közösségben
Címkék: irodalom Vajdaság Délvidék Létünk Szabó Palócz Attila Bence Erika 2017.02.13. 19:20
Apróságok, amelyek másnak talán fel sem tűnnek
Az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg Tóbiás Krisztián, a délvidéki magyar irodalom fiatalabb nemzedékéhez tartozó költő sorrendben harmadik kötete. A bánsági Csókán született szerző már évek óta Balatonfüreden él, az EX Symposion szerkesztője volt, de emellett egy saját vállalkozást is működtet. Munkát keresve érkezett Magyarországra, és már épp arra készült, hogy hazatelepedjen, amikor egy szerelem mégis itt tartotta. Azt mondja, magában hordja otthonát, a szülőföldjétől talán nem is tudna, de semmiképp sem akar elszakadni, s mégis, ahhoz fogható kötődéseket, mint amiket egykor a vajdasági kis faluban érzett, mostanában Balatonfüreden tapasztal: „Itt van valami a levegőben, ami máshol nem volt. Valami, amitől jó itt lenni” – mondja. A magyar állampolgárságra tíz évet kellett várnia, de mint mondja, „országról, jogról beszéljen az, akinek ez számít valamit”. Az interjúban kitért arra is: kötetei a vajdasági zEtna kiadónál jelennek meg, s nem is gondolt arra, hogy magyarországi cégnél házaljon kézirataival.