„A vajdasági magyar irodalomról annyit összelotyogtak az utóbbi időben, illetékesek és illetéktelenek, fölavatottak és avatatlanok, hogy szinte kétséges kimenetelű dolog még egyszer szólni róla.

Tekintve azonban, hogy én már a második könyvemmel kilincselek a vajdasági magyar irodalom szent nevében, engedtessék meg nékem az, hogy e helyen én is szóljak valamit a veszekedésre annyi okot adó vita tárgyáról.

Nem minden vélemény volt teljesen rossz, ami a vajdasági magyar irodalomról elhangzott, azonban egyetlen vélemény sem felelt meg a valóságnak.

Vajdasági magyar irodalom ugyanis létezik, csak nem található ott, ahol egyes jóakaratú, vagy rosszakaratú fölfedezőcskék vélik megtalálni. Nem ott rejtőzködik a redakciók tintatengeres íróasztalain, sem a finomkodó, diplomás esztétikusok zsebeiben, még csak nem is a jómódú házak hangulatkeltő budoárjaiban…”

Írta: Hakeem Babalola

Magyarország népszerű célpontja a fiataloknak, és amikor 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, még nyitottabbá és elérhetőbbé vált a külvilág számára. Ezzel együtt a külföldiek számára is elérhetővé váltak a lehetőségek, mondja Laura Brown, aki tanulmányai miatt érkezett ide.

A Világbank adatai szerint a bevándorlók száma globálisan 2010-ben elérte a 215 millió főt. Egyre kevésbé lehet viszont  gazdasági, politikai vagy a természettel összefüggő problémákkal magyarázni a migrációs trendeket.

A globalizációval együtt megszületett a Bolygóközi Ember, aki a kezdetektől fogva képes beolvadni, integrálódni más kultúrákba és nemzetekbe. Új nézőpontok, más kultúrák, vallások és értékrendek- ezek  megismerésének vágya több nemzet számos nagy egyéniségét késztette arra, hogy elhagyja hazáját.

Írta: Hakeem Babalola

Van olyan bár Pesten, ahol még mindig nem hajlandók feketéket kiszolgálni, még azután sem, hogy botrányos cikkek foglalkoztak a vezetőség faji alapú üzletpolitikájával. Ez erősen megkérdőjelezi a magyar állam befolyását a kocsmák által nyújtott diszkriminációmentes szolgáltatásokra.