A Világbank adatai szerint a bevándorlók száma globálisan 2010-ben elérte a 215 millió főt. Egyre kevésbé lehet viszont gazdasági, politikai vagy a természettel összefüggő problémákkal magyarázni a migrációs trendeket.
A globalizációval együtt megszületett a Bolygóközi Ember, aki a kezdetektől fogva képes beolvadni, integrálódni más kultúrákba és nemzetekbe. Új nézőpontok, más kultúrák, vallások és értékrendek- ezek megismerésének vágya több nemzet számos nagy egyéniségét késztette arra, hogy elhagyja hazáját.
Új művészeti és divat-mozgalmak születtek ily módon. A Kirekesztés és az Összefonódás mutatkoznak meg példáinkban: Kandinsky azért hagyta el Oroszországot hogy Németországban indítson egy új mozgalmat - a német expresszionizmust, amivel lerakta az absztrakt festészet (és általánosságban az absztrakt művészet) alapjait. Ez a Kirekesztés útján jöhetett létre. Az Összefonódást John Galliano munkássága illusztrálja jól. Galliano vitte sikerre a divat világában a Dior-t - a franciák finomságát ötvözte a spanyolok szín-kavalkádjával.
Nelson Reguera inspiráló kubai koreográfus és táncos - bár Kuba szülötte, mégis a világ gyermeke. Gyerekkora óta csodálhatták a kubaiak, mikor feltűnt a havannai Grand Teatro- ban, a Maria Vivan –ban (Rosario Cardenas rendezésében). A szerelem Ausztráliába űzte- ahol ugyanúgy elkápráztatta a közönséget az Ausztrál Balettben (Wild Swan, Tribute to Nijinsky). Hömpölygő táncát tengerparti hullámokban elvesző és lebegő halként élheti át a közönség - és ez az egyedi koreográfia a magyarokat is elvarázsolta. 2006-ban a Frenák Pál Társulatban (magyar-francia tánc társulat) lett táncos és koreográfus-asszisztens. Ezzel új szint és vibrálást hozott a budapesti táncművészet világában - és nem csak ott.
A víz inspirálja: elválik az emberi test merevségétől és eggyé válik a vízzel. Amikor elválik a víztől, tánca akkor is a hullámokéhoz hasonlít. "Trópusi hal vagyok egy emberi testben "- mondja- "Egyszer a mélyben, egyszer a sekély vízben úszom. A víz az otthonom, ahol a szél nem létezik többé. A fény színei adják otthonom egy vörös korallzátonyon". Élt Ausztráliában, Magyarországon és most Franciaországban, de spirituális otthonának Kubát tartja. Mikor megkérdezték hogy bevándorlónak érzi-e magát, szellemesen Thomas Paine stílusában válaszolt: "A világ az országom, és a művészet a vallásom"
Nelson elhozta Kubát Budapestre, Párizsba, Canberrába, Houstonba, Kolozsvárra, Padovába-- és a lista még folytatható. Azzal hogy elhagyta hazáját, hozzájárult ahhoz hogy többet tudjunk meg Kubáról- a kubai táncról és kultúráról.
Ezek után bevándorlónak tarthatjuk-e azt a művészt, aki nem szülőhazájában él? A globalizáció idején, vajon mennyire időtálló a bevándorló- címke bárkin is?
Írta:Renita Ruxanda
