Írta: Hakeem Babalola

Van olyan bár Pesten, ahol még mindig nem hajlandók feketéket kiszolgálni, még azután sem, hogy botrányos cikkek foglalkoztak a vezetőség faji alapú üzletpolitikájával. Ez erősen megkérdőjelezi a magyar állam befolyását a kocsmák által nyújtott diszkriminációmentes szolgáltatásokra.

Történetünk presszója a Rákóczi úton található Budapest belvárosában és a feketék körében jól ismert a hely diszkriminatív politikája. Bár a pincérnők soha nem mondanák ki egyenesen, hogy “kifelé, feketéket nem szolgálunk ki”, metakommunikációjuk azért sokat elárul.

Ottjártamkor a pincérnők rögtön zavarba jöttek, ha fekete vendég jött be. Egymásra néznek, a hajukat húzogatják és a padlót nézik. Általában azt mondják, hogy nem tudnak angolul. Ha a fekete vendég mégis tud magyarul, más kifogások jönnek. Előfordulhat például, hogy a tízperces kényszerű várakozás (műszakváltás miatt) örökkévalóságba fordul. Máskor a pincérnők összedugják a fejüket, valamit baljóslatúan sustorognak egymás közt, érzékeltetve, hogy a nemkívánatos vendégnek jobb lenne távoznia.  

A fehér vendégeket mindeközben kiszolgálják...

A szomszéd sörözőben nem is olyan rossz a helyzet, mint hírlik. Itt ugyanis esténként akár öt fekete vendég is kiszolgálható. ”Aggasztó, hogy manapság, ez megtörténhet Magyarországon” – mondta Johnston Mboni, akivel többször előfordult, hogy egyszerűen nem engedték be. Bár a magyar jogrend kizárja a megkülönböztetés minden formáját, a feketékkel (főleg az afrikaiakkal) szembeni kirekesztés az éjszakai klubokban mindennapos.

Mindez nem újkeletű panasz szerte Budapesten.

1995-ben az akkor még működő Hully Gully éjszakai klub arra hivatkozva tagadta meg az afrikaiak belépését, hogy az egy “privát klub”. Vagy később a Café del Rió ugyanúgy megtagadta a feketék belépését, a vezetőség szerint mégpedig azért, mert a rendőrség három színesbőrűt keres. Az állami tisztviselők természetesen mindezt helytelenítik és fenntartják, hogy a kormány kiáll a rasszizmus és az intolerancia ellen.

Mint más országokban, itt is vannak olyan szervezetek, melyek a migránsok problémáira próbálják meg felhívni a figyelmet. Lőrincz Marcell, a Szubjektív Értékek Alapítvány képviselője szerint a rasszizmus bár soha nem fog teljesen megszűnni, azért folyamatosan tenni kell ellene, így csökkenthető a jelenléte és intenzitása. A Menedék Egyesület kampányt indított az idegengyűlölet ellen. Osztottak felvilágosító célú szórólapokat a bevándorlók által látogatott bárokban, kocsmákban és klubokban. A Mahatma Gandhi Emberjogi Egyesület rendszeresen szervez sportprogramokat, melyek szintén az összetartozás fontosságára hívják fel a figyelmet.

Mindeközben sok afrikai, aki már szenvedett az említett megkülönböztetésektől, azt kérdezi, hogy a civil szervezetek tevékenysége elég-e ahhoz, hogy az ilyen presszók és klubok rákényszerüljenek a tisztességes üzletpolitikára.  “Nem hinném” – mondta Sillas. “Nem hiszek ebben az egész integrációs propagandában. Csak duma az egész, miközben nem történik semmi.”