Az tavaly év végi végi adatok szerint immár háromszázhúszezer felett van a kedvezményes honosítást kérvényező határon túli magyarok száma, mióta jogilag lehetőség nyílt erre az eljárásra, mintegy kétszázhetvenezren tették le az állampolgársági esküt. Hivatalosan a kormányzati ciklus végéig félmillió új magyar állampolgárral kalkulálnak az illetékesek. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) ügyforgalmi statisztikája szerint a 2012-es első negyedévben közel hatvanhatezer, bevándorlással összefüggésbe hozható ügyben született határozat, s ebből 18738 esetben hozták meg a döntést az egyszerűsített eljárásban. A korábban meghozott hasonló határozatokkal együtt a jelzett időszakban egészen pontosan 36829 esetben emelkedett jogerőre a döntés.
A korábbi évek hasonló statisztikái alapján már megszokhattuk, hogy tartózkodási engedéllyel a legnagyobb számban kínai, ukrán, szerbiai, amerikai, iráni és vietnámi állampolgárok élnek Magyarországon, s a kiadott tartózkodási engedélyek száma évente nagyjából harmincegy-két ezer körül mozog. Különbséget kell tenni azonban aközött, hogy az egyszerűsített honosítással állampolgárságot szerző határon túli magyarok esetében nem követelmény az, hogy életvitelszerűen hazánkban éljenek, magyarországi lakóhellyel rendelkezzenek, tehát az általuk beadott kérvények és a tartózkodási engedélyek száma között nincs teljes átfedés. Ugyanakkor a távolabbi országokból, más kontinensekről érkezett bevándorlók többségének esetében, a hagyományos ügymenetben ez a követelmény továbbra is fennáll.
Attól függetlenül, hogy megszerezték-e az állampolgárságot, s ha igen, milyen eljárásban, a környező országokban élő magyarok közül többen is jelentős karriert futottak be Magyarországon. Vannak közöttük olyanok, akikről azonnal nyilvánvaló volt, hogy honnan érkeztek – például Ladik Katalin, a közismert költő és színésznő, vagy Dér Henrietta és Rúzsa Magdolna, a Megasztár tehetségkutatójának két felfedezettje a szerbiai Vajdaságból –, és határon túli magyarként futottak be, váltak ismert személyiségekké az anyaországban, míg más esetekben alkotók és művészek úgy illeszkedtek be megváltozott közegükbe, hogy származásuknak nem volt jelentősége, s ma is csak kevesen sejtik róluk, hogy a határon túli területeken születtek. Összeállításunkban néhány olyan határon túli származású művészt mutatunk be, akik Magyarországon váltak ismert személyiségekké.
Cipő, alias Bódi László
A kárpátaljai származású, ungvári születésű Cipő még alig egy éves volt, amikor szülei átköltöztek az anyaországba, Kisvárdára. Beceneve onnan ered, hogy a helyi Bessenyei György Gimnázium tanulójaként alapította meg első zenekarát, amelyiknek a Cipőfűző nevet választották zenésztársaival. A Republic zenekar története jó tíz évvel később kezdődött, amikor már Budapestre költözve, kötelező katonai szolgálatát is teljesítve, konzervatórium-előkészítős diákként barátaival zenekart alapított. 1990 tavaszán történt mindez, s mivel Nagy Ferónak szinte azonnal megtetszett a srácok zenéje, már az év nyarán együtt koncertezhettek a Beatricével. Első albumuk még ugyanabban az évben megjelent Indul a Mandula! címmel, s a sikertörténet lényegében azóta is töretlen, hiszen ma is a Republic az ország egyik legtöbbet koncertező rockzenekra. Cipő kopaszra borotvált feje pedig az együttes egyik összetéveszthetetlen védjegyévé vált.
A Szarka-fivérek
A felvidéki, a mai Szlovákiához tartozó Királyrévben nevelkedett egykor két kisgyermek, a Szarka-fivérek, vagyis Szarka Gyula és Szarka Tamás, a Ghymes együttes két vezéregyénisége. Az idősebb testvér, Gyula már alapiskolás korában zongorázni és gitározni kezdett a galántai zeneiskolában, öccse, Tamás pedig a hegedűvel barátkozott ugyanott. Ez persze mind semmi ahhoz képest, ha megnézzük együttes honlapját, ahol ma közel tucatnyi hangszer szerepel a nevük mellett. Mindketten énekelnek is, de emellett kedvelthangszerük még a a bőgő, a gitár, a tökcitera, a fretless bass, a lant és szájbőgő, és szinte bármiből jelentős művészi értékű hangokat tudnak kicsikarni, ami a kezük ügyébe kerül. A Ghymes együttes 1983-ban már Budapesten alapították, s azóta is mindketten a formáció oszlopos tagjai, de szülőföldjüktől továbbra sem szakadtak el, s így például Gyula feleségével, Szarka Zsuzsával 2000-ben megalapította a Nádszegi Napszínházat.
Rúzsa Magdi
Az énekesnő 1985-ben szóletett a délvidéki Verbászon, Bánságban, a régi Jugoszláviában, de családjával a nagyjából húsz kilométerrel odébb lévő Kishegyesen nevelkedett, általános iskolai tanulmányait is ott végezte. Már szabadkai középiskolásként is több vetélkedőn fellépett, sőt megnyerte a Képes Ifjúság, a vajdasági magyar fiatalok egyetlen hetilapjának Ki mit tud? című tehetségkutatóját is. A vajdasági könnyűzenei életben azonban nem tudott érvényesülni, s mint egy interjúban elmondta, neki el kellett hagynia szülőföldjét, hogy megvalósíthassa az álmait. A Megasztár című tehetségkutató harmadik szériájának győzteseként vált országosan ismert személyiséggé, rendszeresen koncertezik országszerte, de továbbra is erősen kötődik Kishegyeshez és Vajdasághoz, ezért szabadidejében, amikor csak teheti, hazalátogat, és igyekszik lehetőleg hosszabb időt is eltölteni „otthon”.
Maszkura
Az idén tavasszal jelent meg Maszkura és a Tücsökraj, a „sajátos ízű szövegeiről és egyedi stíluskavalkádjáról” ismert alternatív popegyüttes sorrendben negyedik albuma Sztárzseni címmel, amelynek anyagát május 3-án mutatták be a korábbiakhoz képest megújult fővárosi Akvárium klubban. A Maszkura természetesen „csak” egy művésznév… A fiatalember zenei pályafutását szülővárosában, Marosvásárhelyen, Erdélyben kezdte, majd 2005-ben települt át Budapestre. A formáció zenéje lényegében alternatív popzene, de éppen azért is rosszak és elhibázottak az ilyen címkézések, mert például estükben is egyfajta egyedülálló keverékről kell beszélnünk, amelyben békésen – testvériségben és egységben – megfér egymással a swing, a latin, a hip-hop, a funk, sőt még a csárdás is. Maszkura tehát ma már egy Budapesten élő (és egyelőre viszonylag jól is boldoguló…) erdélyi magyar srác – hiszen 1981. augusztus 4-én született „odaát”, tehát még alig van túl a harmadik ikszen –, s habár túlzás volna azt állítanunk, hogy zenekarával, a Tücsökrajjal ma már minden fontosabb magyarországi nyári esemény elmaradhatatlan fellépője, de láthatta már őket a VOLT, a Hegyalja Fesztivál és a Sziget közönsége is.
Pál István Szalonna
A kárpátaljai származású Szalonna és zenekarának tagjai jelenleg a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai. Az autentikus népzene mellett a mnapság divatos világzene szellemében népzenei feldolgozásokat is játszanak, de népzeneoktatással is foglalkoznak. Rendszeres résztvevői Magyarország legnagyobb fesztiváljainak – évekig hallhattuk őket a Sziget Fesztivál egyik legizgalmasabb programhelyszínén, a Hungarikum Faluban, ahol ők húzták a talpalávalót a táncházhoz –, de az elmúlt néhány évben felléptek már nemcsak Európa más országaiban, de a tengerentúlra is eljutottak. Játszottak Venezuelában, Indiában, Görögországban, Angliában, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Államokban. 2006-ban a Magyar Köztársaság küldöttjeiként vettek részt az Egyesült Királyság 1956-os díszünnepségén – többek között Sebestyén Márta társaságában, 2007-ben pedig átvehették a Prima Primissima közönségdíját, amelyet a Magyar Állami Népi Együttessel nyertek el.
Sarnyai Ödön
