A buddhizmus több, mint filozófia. A buddhizmus több, mint pszichológia. A buddhizmus maga a tapasztalás, az élet megélése, a léttel való azonosulás. Ma Magyarországon legalább 31 féle buddhista közösség működik. Mindegyik célja ugyanaz: a megnyugvás, a megértés és a lelki békéhez vezető út megismerése. Nem gondoltam volna, hogy én ezt egy rákospalotai kis utcában, a Xuyun Chan Buddhista Templomban találom meg. 

Sorsszerű találkozásom Ming Zheng Mesterrel életem egy nehéz időszakában sokat jelentett nekem. Tanítása és rendkívüli személyisége által más szemszögből látom az életet. A maradandó boldogság, az életről alkotott felfogás mindenkinek mást jelent, de a Mester tanításai közelebb hoztak önmagamhoz, saját utam tudatos megéléséhez. Jelenünk, múltbéli cselekedeteink és jövőnk ok-okozati összefüggéseinek megértése új értelmet adott mindennapjaimnak.  A buddhista szemlélet gyökeresen megváltoztatta korábbi stresszes, aggodalommal és szorongással teli, sokszor céltalannak tűnő életemet.

Ming Zheng mester 14 éve érkezett Magyarországra, mikor az egyik első buddhista központ létesült Budapesten. Az ő feladata volt, hogy beavassa az itteni közösséget a szertartásokba, személyesen átadja nekik a tudást. Három hónapra jött, de természetes volt számára, hogy itt marad, amíg szükség van rá. Saját bevallása szerint, külföldiként, a magyarországi élethez nélkülözhetetlen a magyar nyelvtudás, ami nélkül nagyon nehéz itt boldogulni. Fontos, de nem elégséges az angol nyelv ismerete, mert Magyarországon még mindig kevesen beszélnek nyelveket.

Meglepetésként érte viszont, hogy egyre több magyar beszél kínaiul: ..magyar barátaimtól nagyon sok érdekes dolgot tudtam meg. Megszerettem a magyarokat. Bár életem elsősorban a Templomhoz köt, mely egy speciális környezet, beleértve az ide járó embereket is, azt gondolom, a magyarok általában kedvesek. Nem kiabálnak, nem hangoskodnak feleslegesen. Nem köpködnek. A tisztaság az utcákon, a városban, az itteniek öltözködésén és a lelkükben is tükröződik. Feltűnt nekem, hogy a magyarok nem dohányoznak annyit, mint a kínaiak. Amiben fejlődniük, tanulniuk kell az ittenieknek, az egy általános, gondolkodásbeli jelenség: a magyarok többsége hajlamos a negatív, pesszimista, depresszív gondolkozásra. Sok szomorúságot és sérelmet érzek a magyar emberekben. Ezen érzések egy része a személyes problémaként megélt történelmi események nyomán keletkezik (pl. kis Magyarország- nagy Magyarország, Trianon kérdése). Ugyanakkor, más szemszögből nézve ezeket a problémákat, rá kell ébredni, hogy mindez egy elmúlt világ régi sérelmeinek magukban hordozása. Más dimenzióból nézve, ma már mindezek kevésbé számítanak, nem gyakorolhatnak hatást mai életünkre. Ma az egész világ súlyos gondokkal küzd: megsokszorozódott a természeti katasztrófák száma, fellázadt a környezetünk, kiapadni készülnek a Föld ivóvíz és ásványi anyag forrásai, drasztikus klímaváltozás indult el.  Meggyengült a gazdaság, lassú a kereskedelem fejlesztése, kevés a munkalehetőség. Mindez arra mutat, hogy átalakul a világ, át kell alakulnia az értékrendszernek is. Szükség van arra, hogy mindenki újraértékelje magában, mi a fontos, minek van kevésbé jelentősége, s megtanuljon örülni mindannak, ami van.

A buddhizmus alapelvei nem állnak távol a magyar, vagy általában az európai szellemiségtől. Mindenkinek, aki magasabb szintű önismeretre törekszik, gondolkodni vágyik, s érdeklődik más kultúra és tanítások iránt, ajánlott megismerkednie a buddhista életgyakorlattal. Akikkel találkoztam, akiket tanítok, mindannyian önálló szellemi útjukat ismerik fel a hagyományos buddhista tanítás mai emberre gyakorolt kiegyensúlyozó és átformáló hatásában. Inspirációt merítenek belőle, megnyugvást és békét remélnek. Magyarországon több buddhista egyház, templom működik. A buddhizmus terjedése, a templomok tevékenysége nemcsak az itt élő kínai, vietnami, vagy japán kolóniák számára nélkülözhetetlen, hanem a növekvő számú magyar buddhista közösségnek is létfontosságú.


Megelégedettséggel tölt el, hogy ma már két magyar tanulja sikeresen Taiwanon a buddhista ismereteket, a kínai nyelvet. Ha hazatérnek, ők fogják továbbvinni a Templomot, magyarra fordítani a szútrákat.  Egyikőjükből beavatott szerzetes válik hamarosan. Nagyon fontosnak tartom, hogy anyanyelvi szerzetesek adhassák át a megszerzett tudást, ez a buddhizmus további terjedésének, a Templom jövőjének kulcsa is egyben. Korábban Magyarországon a buddhizmus a történelmi hagyományoktól távol álló, idegen vallásnak számított. Ma már egyre többen fordulnak a keleti tanokhoz, keresik lelki békéjüket, érdeklődnek a buddhista filozófia, tanítások iránt. 1998-ban, abban az évben, mikor ideérkeztem, került sor az első hivatalos találkozóra a magyar katolikus egyház feje és buddhista nagymesterek között. Véleményem szerint elengedhetetlenül fontos, hogy ismerjük, elismerjük egymást, s annak létjogosultságát, hogy minden ember szabad akaratából választja meg vallását. Ma Magyarországon már több lehetősége van az érdeklődőknek komplex, a buddhizmus alapelveire épülő tanulmányokat folytatnia. Terveink között szerepel, hogy a közeljövőben Kínából, az anyatemplomból több fiatal, nyitott gondolkozású  buddhista szerzetest küldünk Magyarországra, akik tanulmányaikat felsőfokon a Tan Kapuja Főiskolán folytathatják, miközben lakhatásukat és szellemi képzésüket itteni Templomunk biztosítja majd számukra. Ez a gyakorlat több helyen is működik Európában, ahol számottevő buddhista közösségek léteznek, pl. Franciaországban, Németországban (itt például a Mester a tanítványait arra ösztönzi, hogy felsőfokú tanulmányaik elvégzése után folytassák Templomon belüli képzésüket). Magyarországon a buddhista templomi lét nagyon nyugodt. Mindazok, akik ezt az utat választják, okkal érkeznek ide, nem divatból gyakorolják a buddhizmust. Talán előző életükben buddhisták voltak, vagy komoly, lelki-szellemi oka van annak, hogy azzá váltak. Hivatásom fontos eleme, hogy rávezessem tanítványaimat, a hit hogyan segítheti át az embert a nehéz helyzeteken. A buddhizmus jó. Az élet igazságát, lényegét keresőknek megmutatja, honnan, hova tartunk, a fájdalom, a szenvedés megszüntetésétől az élet egyénen, az egón túlmutató harmóniájának felismeréséhez vezet. Gyökere a végtelen harmóniában, az élet és az emberek nemzetiségtől és országtól független egységében keresendő.

Ha majd visszagondolok az itt eltöltött évekre, biztos, hogy jó szívvel fogok emlékezni arra, hogy Magyarország milyen gyönyörű, gazdag kultúrájú ország, csupa kedves és kreatív emberrel!  

Ming Zheng mester 2012 nyarán visszautazott Kínába. Azóta, Gaochang városában (Hebei tartomány) az anyatemplomban saját tapasztalataival segíti azon szerzeteseket, akiket feltehetően a közeljövőben ide vezérel majd sorsuk. Eddigi munkája és szándéka szerint a kínai és magyar szerzetesek egymás kölcsönös támogatására, tapasztalataik megosztására hamarosan elindul egy működő cserekapcsolat az anyatemplom és a magyarországi Xuyun Chan Buddizmus Központ között. 

Ma Ying – Hai Di