"A kultúra egy olyan egész, amely magában foglalja a tudást, a hiedelmeket, a művészetet, a törvényeket, a morált, a hagyományt, és minden egyéb képességet és szokást, amit az egyén a közösség tagjaként sajátít el."
A kultúra a tanult emberi cselekvésmintázatok teljes spektruma. Nagyon hatékony eszköz, ugyanakkor képlékeny, folyamatosan változó jelenség. A kultúra hozott létre mindent, ami körülvesz bennünket: a nyelvet, az épületeket, a kormányt stb. Sokoldalú társadalmi jelenség, melyet különböző emberek különbözőképpen értelmeznek. Vannak, akik úgy vélik, a kultúra a nemzeti temperamentum, ami a viselkedésen, a történelmen, a hiedelmeken, az értékeken és a szokásokon keresztül nyilvánul meg. Mások szerint a kultúra a különböző társadalmi csoportok közti viszonyt jelenti. Én most az ukrán és a magyar kultúra közti különbségeket szeretném bemutatni az Ukrajnából Magyarországra érkezett barátaim tapasztalatai alapján.
Először az individualizmus szempontjából szeretném összehasonlítani a két országot: Ebben a tekintetben nem találtam nagy különbségeket. Miután véget ért a kommunizmus, a magyar társadalom eltolódott az individualizmus felé. Mostanában függetlenségre és autonómiára törekszenek, még a fiatalabb generációk is felelősségteljesebbek és önállóbbak. A magyarok jelentős üzleti sikereket könyvelhetnek el, köszönhetően a nyugati módszerek elsajátításának. Ukrajnában ugyanez a helyzet, a szociopolitikai és gazdasági változások után az individualizmus megerősödött, mert a túlélés eszközévé vált, szükség volt rá ahhoz, hogy az embernek legyen például otthona, autója és képes legyen ellátni a családját.
Másodsorban szeretném megemlíteni a különbségeket a baráti kapcsolatok terén. A barátaim tapasztalatai szerint a magyarok bizalmatlanok és önteltek. Az eltérő mentalitás miatt Magyarországon nehezebb barátkozni, mint Ukrajnában. Az egyik barátom úgy fogalmazta ezt meg, hogy "amin mi nevetünk, azon ők sírnak, amin ők nevetnek, azon mi sírunk" (Над чем мы засмеёмся они расплачутся, над чем мы расплачемся они засмеяться.), ami azt jelenti, hogy mást találunk viccesnek és másképp reagálunk a helyzetekre. Az ukránok nyitottabbak, ami talán a Szovjetunió kollektivizmusának köszönhető, amelyben az emberek szinte testvérekként éltek egymás mellett. Ami a barátokat és rokonokat illeti, az ukránok csoportorientáltabbak, ugyanakkor, a személyes sikerek terén saját magukra fókuszálnak. Magyarországon majdnem ugyanez a helyzet, az emberek individualistábbak, de próbálnak segíteni másokon.
Amikor a barátaimmal az ukrán és a magyar családok különbségeiről beszélgettünk, kiderült, hogy mindkét országban nagy és összetartó családok vannak. Ugyanakkor Ukrajnában jobban tisztelik az időseket és a családi hagyományokat. Emellett jelentős különbség van a családon belüli nemi szerepeket illetően. Ukrajnában a nők már nagyobb erőt képviselnek, mint a férfiak. A nők lettek a családfők, akik felelősek a családtagokért, a gyerekekért, az ételért, a pénzügyekért és egyéb teendőkért. Magyarországon ezzel szemben még mindig nagyon erős a férfidominancia.
Érdekes, hogy mindkét ország nagyon hazafias. Az emberek büszkék az országukra, a történelmükre, a kultúrájukra, a tudományos eredményeikre és hírességeikre. Mi több, az ukránok és a magyarok gondolkodásában is a múlt és a jelen áll előtérben. Ugyanakkor a barátaim szerint Magyarországon még mindig él az ellenségeskedés. Nekem is volt olyan tapasztalatom a nemzetközi iskolában, hogy bizonyos tanárok túl agresszív álláspontot fogalmaztak meg más nemzetekkel, különösen az egykori Szovjetunióval szemben.
Az interjúim során fény derült arra a különbségre is, hogy a magyarok sokat panaszkodnak, és nem értékelik, amijük van, szemben az ukránokkal, akik optimistábbak. Egyetértek ezzel, mert én is folyton azt tapasztalom, hogy az iskola- és osztálytársaim folyton panaszkodnak, és nem értik meg, hogy értékelni kell a dolgokat, és nem kell túl sokat törődni velük.
Az ukránok szívesen vállalnak kockázatot, és nem félnek a bukástól, míg a magyarok hajlamosabbak inkább elkerülni az ilyen helyzeteket. Nálunk van egy sokat emlegetett szólás, miszerint "aki nem kockáztat, nem is iszik pezsgőt".
Mindemellett szeretném megemlíteni, hogy a különböző országokban élő emberek is különbözők lehetnek. Vannak, akik stresszesebbek és érzelmesebbek, mások toleránsabbak és nyugodtabbak. Az ukránok mernek őszinték lenni, elmondják a véleményüket és elfogadják a kritikát másoktól. Ezzel szemben a magyarok ugyan nem félnek kimondani a véleményüket, viszont tartanak a negatív visszajelzéstől.
Aliona Tumko
