Nem mindennapos mozi-élményben volt részem a múlt héten:
Jang Zsang rendező legújabb filmjét, a Szárnyaló öregek otthonát, melyet májusban ismerhetett meg a kínai közönség Pekingben, Budapesten július harmadikán mutatták be a „Kína közelről” kínai filmhét alkalmából. Az egyik legújabb kínai filmdráma érdekessége, hogy a benne szereplő idősek együttes életkora összesen 3000 év!
Jang Zsang humorral, emberséggel mutatja be szereplői sorsán keresztül a kínai család, mint összetartó erő fogalmát, melynek az egyik legfontosabb értéke az idősek tisztelete. A keserédes filmet áthatja a rendező filmművészetére olyannyira jellemző realista ábrázolás: a ki nem mondott érzelmek szinte kíméletlen felvállalása. Az optimista hangulatú, ugyanakkor szomorú történet minden egyes jelenetet átitatja az idős színészek meggyőző, szeretetreméltó, átütő játéka. A film végére a vágyak egy része teljesül, a családon belüli konfliktusok feloldódnak.
„Nagyon közel áll hozzám ez a film, hiszen nemcsak egy speciális kínai problémát boncolgat, hanem annak a generációs ellentétnek a mélyére nyúl érzelmileg, ami előbb-utóbb a világon mindenkit elér. Magyarországból, Budapestből sajnos, csak keveset láttam, hiszen csak pár napot tölthettem el itt, de megragadott a magyar közönség szenvedélyes filmszeretete és érdeklődése a kínai film iránt. Nem gondoltam volna, hogy ennyire sokan eljönnek a filmfesztiválra és külön hálás vagyok azért, hogy láthatom a szépséges Budapestet, megismerhetem a magyar embereket.” –mondta a filmbemutatót követő fogadáson.
„Az idősek otthona, melynek fiatal igazgatónőjét jászom, tragikus, szomorú élettörténetek helyszíne. Szinte minden lakóját kirekesztette, elhagyta a családja, a gyerekei, különféle okok miatt. Van, akik gyenge és szenilis, van, aki csak a megváltást, a halált várja, de olyan is akad köztük, aki mindenáron felvidítsa a többieket, a tespedés helyett aktív játékokra sarkallja sorstársait. Annak ellenére, hogy az otthonban gondoskodnak az idősekről, vigyáznak rájuk, senki sem érzi igazán otthon magát, ugyanakkor az ott élők nem hagyhatják el az épületet. A karakter, akit megszemélyesítek, a film alatt maga is szembetalálkozik ezzel a problémával: nem mindig a biztonság és a felelősségteljes bánásmód teszi boldoggá a bentlakók életét. Az igazgatónő belső vívódása arról szól, dönthetünk-e szüleink sorsáról? Valójában mennyi időt töltünk együtt idősödő szüleinkkel? Mit jelent a gondoskodás? Megadjuk-e nekik azt a tiszteletet, türelmet és szeretetet, amivel ők bennünket felneveltek? Ezek generációs problémák, az idősödő lakosság problémája, melyekkel nemcsak Kínában, de a világon bárhol szembe kell néznünk.”
Bepillantás a kortárs kínai filmművészetbe
A több ezer éves múltra visszatekintő kínai kultúra a XXI. században a filmgyártás területén is babérokra tör: Kína ma már a világ harmadik legnagyobb film-nagyhatalma, Hollywood és az indiai Bollywood után. 2011-ben 791 kínai mozifilm készült és a kínai filmpiacon a jegybevételek meghaladták a 2 milliárd dollárt. A mozik számát alapul véve, idén Kína a világ második legnagyobb filmpiacává válhat, maga mögött hagyva Japánt is.
2012. július 3-4-én a budapesti Kínai Nagykövetség közreműködésével, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával került megrendezésre a „Kína közelről” című kínai filmhét. A legjobb kortárs kínai filmrendezők alkotásaiból válogatott 8 film között dráma, animációs film, kalandfilm és romantikus vígjáték egyaránt szerepelt, ízelítőt nyújtva a sokszínű kortárs kínai filmgyártás minden szeletéből, melyben a kommersz szappanoperáktól kezdve a művészfilmeken keresztül a szórakoztató filmekig minden irányzat megtalálható. A legnépszerűbbek továbbra is a saját, specifikusan kínai problémákat feldolgozó alkotások. A kínai filmpiacon a helyi szabályozás szerint évente maximalizálják a bemutatható külföldi (elsősorban amerikai) filmek számát, ami ma kb. 20-25 film évente. Ettől függetlenül, az internet felhasználók számának növekedésével arányosan nő a filmet kedvelők száma is.
Ma Jing - Hai Di
