Perspektívák Facebookon

Perspektívák

Ahány kultúra - annyi nézőpont.

A szülőhaza nélküli ember

person with no motherland.jpg

Szülőhaza. Ez az a fogalom, ami meghatározza énünket, azt, hogy kik is vagyunk valójában. De mi van akkor, ha valakinek az énjét egyformán formálta két különböző kultúra?

Hogy jobban megértsük ezt, ismerkedjünk meg Leonyiddal, egy se nem túl kicsi, se nem túl nagy orosz városból származó bevándorlóval.  14 éves korában költözött Budapestre a családjával egy jobb élet reményében. Miután a fél életét  itt élte Magyarországon, meginterjúvoltam a tapasztalatairól.

Leonyid egy orosz-magyar gimnáziumban tanult, ahol a tanárok mindkét nyelvet beszélték, majd magyar egyetemen tanult tovább. Gyorsan alkalmazkodott az új környezethez, nem okoztak gondot a kulturális különbségek. Gyorsan megtanult magyarul – “Ellentétben a legtöbb barátommal, engem sosem feszélyezett a gyenge magyar tudásom, inkább ösztönzött abban, hogy még többet tanuljak a kultúráról és a történelemről.” A társadalomba azonban soha nem integrálódott teljesen, szokásaiban és stílusában orosz maradt.

Leonyidnak egyaránt vannak magyar és orosz barátai, és elmondta, hogy az emberek szokásai és viselkedése különböző: „A magyarok minden apróágért köszönetet mondanak, míg az oroszok azokat természetesnek veszik és nem érzik szükségét megköszönni. De ezeket a különbségeket az ember hamar megtanulja, utána már csak figyelni kell rájuk.”

Ezeknek fontos tudatában lenni, ugyanakkor el is kell fogadni és meg is kell érteni ezeket, hiszen mindenkinek megvan a maga igaza.

Ennek megértése egyébként 18 éves korában történt, többé-kevésbé éretten, egy oroszországi útja során. Az utazás előtt a viszontlátás előzetes örömét érezte, azét, hogy ért oroszul, hogy az övéi közt jól és otthonosan fogja érezni magát.

Fél év Oroszország után azonban rájött, hogy egyik helyhez sem tartozik, mégis, furcsamód mindkét ország az otthona. Oroszországban magyarnak érezte magát, Magyarországon pedig orosznak. “Szülőhaza nélküli ember vagyok” -- mondja Leonyid, de hozzátette, hogy ebben nincs semmi szomorú, mivel mindenütt jól érzi magát. “Akárhol is élsz, találkozol majd jó és rossz emberekkel, olyanokkal, akik megértenek, és olyanokkal is, akik nem törődnek veled.”

A jövőbeli tervekkel kapcsolatban Leonyid elmondta, hogy szeretné a gyerekeivel megosztani azt a bölcsességet, amit a két különböző kultúrához való tartozás adott neki: hogy nincs is jobb haza, mint a Föld bolygó. Az orosz tradíciók megtartása nagyszerű dolog, de végső soron az számít, hogy jó emberekké váljunk.

Dauhalevics Valéria

Címkék: személyes orosz szülőhaza 2012.07.22. 12:30

süti beállítások módosítása