Perspektívák Facebookon

Perspektívák

A bevándorlók hangja az országos médiában

Török emlékek Budapesten VI.

"A Rácfürdő a Gellért-hegy északnyugati lejtőjén, a város többi háza között fekszik. […] A forrás a Gellért-hegy északi sziklaoldalának tövéből ered, és rendkívül bő víztartalmú; 24 óra alatt 24,447 hektoliter vizet ad. Vizeinek hőmérséklete 43,4 °C." 

Amennyiben magunk is dzsinnek, maridok keresésére adnánk a fejünket, ne a Rác fürdőben kezdjük – jogi viták miatt jelenleg zárva tart. Ámbár lehetséges, hogy a korrupció, csúszások és a jelentős vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény, hűtlen kezelés[1] nem érdekli, érinti őket, és mindezek ellenére a csodásan felújított termekben szabadon vigadnak.

A fürdő 1945-ben (fortepan.hu)

Vagy éppen ők tehetők felelőssé mindezért, mert csalafinta, megbízhatatlan lények hírében állnak, akik megszállták a gyanúba keveredett ártatlan személyeket, de inkább ne adjunk ötleteket az ügyvédeknek, akikről szintén számos szóbeszéd kering. A dendrokronológiai becslések szerint a legkorábbi, legelső török fürdőnk, 1562 körül épült. Megvizsgálták az építésekor felhasznált gerendák, deszkák évgyűrűinek mintázatát, összehasonlították más, régebbi mintákkal, és egy éves hibahatárral ezt az eredményt kapták a szakértők[2]. Egy szerződés, a fa egyik másik formája, egy 1572-es iromány, adásvételről tanúskodik: Szokollu Musztafa pasa pest kádijától szerezte meg az ingatlant, ekkor tehát már léteznie kellett. Érdemes itt kitérni egy pillanatra a jótékonykodás, adományozás bevett gyakorlatára. Az iszlám harmadik pillére a kötelező alamizsna, az adományozás[3] – Allah ezt írta elő a Koránban.[4] A leggazdagabb muszlimok alapítványokat hoztak létre, és nagy összeggel támogatták a (dervis) kolostorokat, iskolákat (lásd medresze-rendszer), könyvtárakat és a fürdőket is. A pasa úgynevezett vakuf levele[5] is erről tanúskodik: a megvásárolt ingatlant a köznek adományozta, kapuit szélesre tárta a lakosok előtt, és azt saját erszényéből tartotta fenn.

Nem kell nagyon sajnálni a mecénásokat, nem a saját szájuktól, vagy a gyerekeik elől vonták meg az akcsét, sőt. Kifizetődő volt egy fürdő önfeláldozó, nagylelkű fenntartójának lenni. Már a vendégek is gyakran adományoztak az intézmény fenntartására, illetve a belépés ugyan ingyenes volt, de a szolgáltatásokért, kölcsönzésért, olajokért, stb. pénzt számoltak fel – vagy kedvesen elkísérték a vendéget a közeli automatához.


És éppen ez a nagylelkűség, vagyis kötelezettség szolgál magyarázatul a kérdésre, hogy ha még a homokban „mosdás” is engedélyezett, akkor miért kellett ennyit építkezni. Íme tehát, az indok: bár a rituális tisztálkodást végső soron a kis falikutaknál is elvégezhették az emberek, a hitbuzgó támogatók fürdőket bocsátottak a rendelkezésükre, azt remélvén, hogy a mérleg nyelvén nagyot nyom közösségi tevékenységük, a kegyes cselekedetet majd a javukra írják az utolsó ítéletkor. Részben tehát ez, és a hírnév öregbítése is hozzájárult a magyarországi fürdőkultúra virágzásának.[6] És hogy "mennyi az annyi", vagyis mennyi fürdőről tudunk? Sudár Balázs (2004) számításai alapján – krónikák, tudósítások, pl. Cselebi és más szerzők munkáinak összevetése, és a régészeti leletek figyelembevételével kalkulált – Budán legalább 4 ilidzsa, és 3 hammám állt, ebből egy a pasát szolgálta, s még néhány nyitott stranddal is számol, összességében pedig, úgy véli, 75 kiépített fürdő, számos strand, és házi kályhás fürdő működhetett a Hódoltság területén.[7] Ezekből alig-alig maradt valami, Budán négy áll, kettő részben a föld- és feltárás alatt, egy pedig szőrén-szálán eltűnt. És most térjünk vissza a Rác fürdőhöz!

A Rác fürdő

 

A fürdő forrása nagyon meleg, nagyon nagy vízhozamú, és a Gellért-hegy északnyugati lejtőjén ered.[8] Cselebi Tabahéne ilidzsaszinak, a Tabán fürdőjének nevezi, Luigi Ferdiando Marsigli Kücsük ilidzsa, kisfürdő néven hivatkozik rá.[9]

Polihisztor fenegyerek

Marsigli sokoldalú személyiség volt, kalandor, harcos, tudós, kém, diplomata, hadmérnök. Részt vett Bécs 1683-as ostromában, ahol „még segítenie is [kellett] a pogánynak, a helyett, hogy részt vehetett volna a keresztyének küzdelmében[10], majd már szabad akaratából, 3 évvel később Buda felszabadításál is, de akkor már a császári csapatoknak. Lehetséges, hogy nehéz pillanatokat ért meg a saját készítésű, kézműves ágyúk pozícionálásánál, s minden egyes lövésnél nagyot dobbant a szíve, mert eszébe jutott, a hajdani fogva tartói közül, akikhez, mint a kiszolgáltatott helyzetben lévők általában, úgy hozzánőtt a rabság idején, talán néhányan a falakon teljesítenek szolgálatot. Nagy érdeme, hogy az üszkös romok alól kimentette a corvinákat, Mátyás híres könyvtárából származó kódexeket.[11]

A Bécs alatti vereség Kara Musztafának a selyemzsinórt, a rogyadozó Oszmán Birodalomnak egy újabb fájdalmas rúgást jelentett a lágy részeibe – félholdjaikkal lassan kikúsztak a Duna-völgyéből, és átadták a helyüket az új erősembernek. A hadjárat a nagyvezír javaslatára indult: I. Lipót magára haragította a rendeket, az ország protestáns fertályaiban meggyűlöltette magát, és már hiába visszakozott, Thököly „IV. Mehmed (1648-1687) támogatását élvező” Imre felkelése során a Felvidék bekebelezésével újabb részt szakított ki az országból. Musztafa egy hódító hadjárat lehetőségét orrontotta, Bécset vette célba, és körbe is zárta a várost 1683. július 14-én. Serege ugyan nagy volt, de széthúzó, és ágyúi is elavultak. Az anekdota szerint egyszer Marsigli ki is fakadt egy felrobbanó ágyút látva, hogy „jaj már, én egy művész vagyok, nem tudok ilyen ósdi fegyverekkel alkotni”, ám a tatárokat ez nem érdekelte, mert talán nem is beszélték a nyelvet. Mégis megértették az ostromlók, hogy ez így fog menni, ezért aláástak a várnak, és megpróbálták aknákkal ledönteni a falakat. Ezzel szívességet tettek a keresztényeknek, mert nem kellett külön tömegsírokat ásni a halottaknak, mikor a küszöbön álló, végső, mindent eldöntő gyalogostámadás előtt, az utolsó pillanatban, Sobieski János vezetette felmentő sereg segedelmével szétzúzták, kardélre hányták, felkoncolták az ostromlókat. A győzelem előkészítette Magyarország török uralom alóli felszabadulását.[12]

A város épületeit is összeírta, alapos feljegyzéseket készített, és még a határvidéket is feltérképezte. Kahlenbergtől Gyurgyevóig egy hat kötetes monográfiában a Duna vonaláról készített nagyon alapos rajzokat: „felszántott medrek, ezernyi sziget, római romok, tavak mellékágak”, isteri részletesség.[13] Ó, bárcsak be tudnám illeszteni a nagyítható térképét ide – sajnos nem állok a megfelelő technikai ismeretek birtokában. Ezen a linken megtekinthető. [14] Az itáliai félsziget halait is kategorizálta, a magyarországi növényvilágról elsőként készít összefoglaló művet, a török hadsereg szervezetéről, vezetéséről szóló műve pedig a mai napig idézett tanulmány. Evlija Cselebi – róla egyszer már tényleg lesz szó – mellett ő az egyik legmeghatározóbb „kortárs” forrás, ráadásul szakértő is, a 17. századi Magyarország, illetve Buda épületeit, viszonyait illetőleg.

 

 A gerendák, amiből a dendrokronológiai vizsgálathoz a mintát vették - a nedves közeg megőrizte őket - a fürdőt tartó cölöpökből származnak. A további információk pedig Papp Adrienn és Lászay Judit A budai török fürdők építészetét az újabb kutatások tükrében firtató, rendkívül érdekes és részletes tanulmányából (mindenképpen érdekes elolvasni, a források között fellelhető). Azt írják[15], a többi fürdőépülethez hasonló módon húzták fel, "kőből" készítették, ami márgát, durva mészkövet, andezittufát és hárshegyi kvarchomokkövet takar.

A baktériumok által termelt pirittől világosszürke, zöldes, a pirit oxidációja miatt sárga, barna, néha élénkvörös-lila, üledékes eredetű, agyagos-karbonátos márgát[16], a cementgyártás természetes alapanyagát,  talán a Pilisből, vagy a Budai hegységből, Üröm közelből hozhatták a felszínre. A Bakony, a Vértes, a Gerecse, a Pilis és a Budai-hegység is mészkőhegység,[17] szóval az üledékes kőzetet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát,[18] feltehetően ezekből a hegyekből fejtették ki. Bátor feltételezésekbe bocsátkozva, az utolsó kettő valamelyike lehet az anyag eredete - Budakalász, vagy a Látó-hegy, a Rókával kerület tekintetében is együtt említhető Mátyás-hegy, és még egy tucat kőfejtő akad a környéken, melyek felsorolásától eltekintenék.[19] Az andezit[20] bányászatát megkönnyíti, hogy nagyrészt a felszínen található, legközelebb a Visegrádi-hegységben akadhatunk a nyomára. Lávaömléssel került oda, mikor 14-15 millió évvel ezelőtt, a miocénben az addigi mocsári környezetben megindult a vulkáni tevékenység, és a hegység kiemelkedése.[21] A hárshegyi homokkő eredete ismeretlen (I).

Utóbbi, és a vörös mészkő mellett a Gellért-hegyből származó pocsék minőségű köveket felhasználtak. A medence padlóját a vöröses színű márga kőlapokkal burkolták.[22] Aki pedig A-t mond, mondjon B-t is, vagyis: a medence lépcsői pannon homokkőből, hárshegyi-, gellérthegyi édesvízi-, tardosi vörös- és budakalászi mészkőből áll – olvasható a 128. oldalon.[23]  A többi fürdőhez képest kisméretű épület egyszerű alaprajzi felépítésű, a hararát, a forró helyiséget és a kis magánfürdőt kupolákkal fedték be, két másik négyzetes, téglalap alakú teret dongaboltozattal (általában félhenger alakú boltozat, tartóívei az egymással párhuzamos dongák)[24]. A kupola záradékpontján opeiont[25], nyílást alakítottak ki, ami a belső tér megvilágítására szolgált. [26] Az alapvető fürdőegységek közül csak itt, a Rácban maradt fent a forró mellett az átmeneti és az előcsarnok is.[27] Hajdanán itt padlóba süllyesztett szökőkút állt, a langyos és a forró helyiség falai mentén falikutak helyezkedtek el.[28] A medencék számát 100%-kal Szokollu Musztafa pasa növelte, pontosan kettőre, ami szokatlan, és a jó fürdővíz indokolhatta.[29] A magánfürdő még később került beépítésre, összesen három - eltérő időpontokban készült- török kori medencéje is van. 

 

A képek a tanulmányból kerültek kimásolásra, a szerzők, jogutódok, fényképészek, tulajdonosok tulajdona, stb.

 A város visszafoglalása után hosszú ideig üzemelt fürdőként, a XIX. században, 1864-65-ben felújították, '70-ben pedig Ybl Miklós tervei alapján építették hozzá új, romantikus stílusú elemeket. A mester mészkő helyett a márvánnyal dolgozott, a kor vívmányait, így a vasutat, vagy épp a szikratávírót mutatják be a keleti- és a nyugati fal domborművei.[30] A legutolsó restauráció során ezeket, például a csipkés boltíves tusolócsarnokot, az Ybl kupolát, a Flóra fürdőt rézkarcok, leírások, rajzok, bontási dokumentumok alapján helyreállították - tudniillik, a második világháborúban a bombázás okozott hatalmas károkat, a hidegháborúban pedig az Erzsébet-híd építése.[31] A Flóra fürdőből, ami az ókori római fürdők stílusát másolja[32], a nagyon fontos személyek számára exkluzív, elkülönített VIP részleget alakítottak ki, a történelmi emlékek köré pedig modern, csillogó komplexumot, spát 20 kezelővel, tucatnyi medencével, pihenőtérrel,[33] láncos toronyórával, minden további igény kiszolgálására – ha egyszer végre elkészül.

 

A fürdő manapság (wikipedia)

Források: 

 

A bevezető idézet a Budapest fürdői és ásványvizei tanulmányból származik: Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. 24. oldal

Tanulmányok:

Papp Adrenn , Gyrnaeus András: Budapest török fürdőinek kormeghatározása. 2011.

Papp Adrienn, Lászay Judit: A Budai török fürdők építészete az újabb kutatások tükrében I.  2009.

Dr. Sudár Balázs: Török fürdők a hódoltságban. 2004. 

Továbbá:

[1] http://www.hirado.hu/2015/07/21/tovabbra-sem-tudni-mikor-nyithat-ki-a-rac-furdo/

[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Dendrokronológia#Alkalmazása

[3] https://en.wikipedia.org/wiki/Waqf

[4] http://www.mohamed.hu/index.php?menu=20120803

[5] Sudár, 2004

[6] Uo.

[7] Uo.

[8] http://www.lauder.hu/hu/sites/default/files/files/benke_luca_torok_palyazat.pdf

[9] https://hu.wikipedia.org/wiki/Rác_gyógyfürdő#Története 

[10] Veress Endre: Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684-1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról. in Budapest régiségei. 1906. 9. online

[11] https://hu.wikipedia.org/wiki/Luigi_Ferdinando_Marsigli#Élete_és_magyarországi_tartózkodása

[12] http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1683_julius_12_kara_musztafa_ostrom_ala_veszi_becset/

[13] http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/02/marsigli-grof-es-duna.html

[14] http://www.danubius-fluvius.eu/terkepek/marsigli_2_hu.html

[15] http://epa.oszk.hu/02000/02007/00046/pdf/EPA2007_bp_regisegei_42-43_2010_121-149.pdf 121. oldal

[16] https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rga

[17] http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-5-osztaly/az-aggteleki-cseppkobarlang/magyarorszag-meszkohegysegei

[18] https://hu.wikipedia.org/wiki/Mészkő_(kőzet)

[19] http://geomania.hu/lelohelylista.php

[20] https://hu.wikipedia.org/wiki/Andezit

[21]https://hu.wikipedia.org/wiki/Visegrádi-hegység

[22] Papp Adrienn – Lászay Judit: A Budai török fürdők építészete az újabb kutatások tükrében I. in Budapest Régiségei XLII-XLIII.  126. oldal

[23] Uo. 128. oldal

[24] Uo. 123. oldal

[25] Uo. 125. oldal

[26] http://idegen-szavak.hu/opeion

[27] Papp – Lászay (2009): Uo. 119. oldal

[28] Uo. 129. oldal

[29] Uo. 130. oldal

[30] https://hu.wikipedia.org/wiki/Rác_gyógyfürdő#Ybl_fürdő_és_tusolócsarnok

[31] http://budapestcity.org/09-furdok/Rac-furdo/index-hu.htm

[32] http://budapestcity.org/09-furdok/Rac-furdo/index-hu.htm

[33] https://hu.wikipedia.org/wiki/Rác_gyógyfürdő#Ybl_fürdő_és_tusolócsarnok

Címkék: budapest török építészet fürdő rác fürdő 2015.12.02. 16:32